Na szóval anyu igent mondott. Én voltam a fotós, meg utána az a szerencsétlen lány is akihez a csokor került. Pedig direkt hátraálltam…
Utána eszem-iszom rögtön miután visszaértünk, de sok fogás vezetett a tortáig. Mire odáig jutottunk, már teleettem magam. Fincsi vaníliakrémes torta volt.
Majd anyu megengedte, hogy mi „fiatalok” lelépjünk, mivel csak ott voltunk és nem tudtunk nagyon mit csinálni azon kívül, hogy sorba utasítottuk el a pezsgőt. Valahogy volt pár ember aki kötelességének érezte, hogy leitasson. Tartottam magam és csak 2 pohár pezsgőt ittam.
Na szóval leléptünk és utána filmet néztünk.
Másnap persze kutya kötelességem volt segíteni a pakolásban, de ez van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése